A képeslapokat elküldheted képeslapküldő oldalamról: Mesi képeslapjai
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szilveszter. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szilveszter. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. december 28., péntek
Szilveszteri receptek
A babonák, néphagyomány szerint szilveszterkor tilos baromfihúst enni, mert hátrakaparhatja, ellenben disznóhúst ajánlott fogyasztanunk, mert előretúrja a szerencsét. Rántott húst azonban ne együnk: szerencsét különösen csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat.
A lencsét január 1-én első étkezésként kell enni, aki így tesz, annak az év során soha nem lesz üres a pénztárcája. Ugyanolyan szerencsehozó még a köles vagy a rizs. Néhány jó tanácsot követően máris készülhetnek a finomabbnál finomabb szilveszteri receptek, ételek, koktélok, illetve szilveszteri sütemények.
Szilveszteri bólé recept
Elkészítés: 1-1 üveg őszibarack- és meggybefőttet öntünk a bóléstálba, adunk hozzá még sok-sok kockára vágott gyümölcsöt, amelyeket meglocsolunk 1 deci vaníliás cukorral, fahéjjal és szegfűszeggel ízesített konyakkal. Egy éjszakán át lefedve, hűtőben pihentetjük, majd hozzáadjuk a fehérbort, illetve fogyasztás előtt a tetemes mennyiségű édes pezsgőt.
Csülök cipóban sütve
Hozzávalók: 1 kg liszt, 2 füstölt csülök, 2 dkg élesztő, só
Elkészítés: A csülköket megfőzzük, majd leszedjük a csontról. Fél kg lisztet, élesztőt 1 dl langyos vízzel összekeverünk és kelni hagyjuk. Majd a maradék lisztet is hozzáadjuk. Ezután belekeverjük a sót, kevés vizet, bedagasztjuk, és kelni hagyjuk, majd kinyújtjuk megtöltjük a csülökkel, cipókat formálunk, és megsütjük őket.
Kaszinótojás
Hozzávalók: 6 keménytojás, 50 dkg franciasaláta, 1 kis fej hagyma, kolbászkrém, gulyáskrém, mustár, pizzakrém, majonéz, tejföl, citromlé, zselatin
Elkészítés: A keménytojások alját le kell vágni és kiszedni a sárgáját egy tálba. A levágott fehérjét bele lehet tenni a franciasalátába. A tojássárgáját keverjük ki két-három kávéskanál kolbászkrémmel, gulyáskrémmel, pizzakrémmel, mustárral, majonézzel. Ízesítsük fehér- és fekete borssal, citromlével, reszelt hagymával. Töltsük bele a tojásokba a krémet, majd állítsuk bele a tojásokat a franciasalátába. A maradék töltelékből tegyünk félre egy kávéskanálnyit, a többit keverjük simára egy-két evőkanál tejföllel. Fél deci langyos vízben oldjunk fel két kávéskanál zselatint, majd melegítsük folyamatos keverés mellett. Mielőtt éppen felforrna, keverjük bele a tejfölös töltelékbe. Ha lehűlt, kenjük be vele vékonyan a tojásokat, majd tegyük hűtőbe. Az öntetet is hűtsük, de folyamatosan ellenőrizzük, kevergessük. Ha bőrösödni kezd a teteje, kiskanállal szedjük a tojásokra, vigyázva, hogy ne sok menjen mellé, és mindenütt bevonjuk vele a tojásokat. Díszítésként a félretett töltelékből nyomjunk kis pöttyöt a tojások tetejére.
Kocsonya - sertésből
Hozzávalók: 1-1,5 kg vegyes, bőrös sertéshús (csülök, köröm, farok), 50 dkg sertéscomb, 15-20 szem szemes bors, 5-6 gerezd fokhagyma, 2 szál petrezselyemgyökér, 1 szál sárgarépa, 1 fej vöröshagyma, só, pirospaprika, őrölt pirospaprika
Elkészítés: A bőrös húst alaposan megtisztítjuk, késsel megkaparjuk, megmossuk (ha lehetőségünk van rá, lángon megperzseljük), majd feldaraboljuk. A színhúst megmossuk, 2-3 darabba vágjuk, és a bőrös hússal együtt feltesszük főni annyi vízben, hogy jól ellepje. Rövid ideig főzzük. Ezután hozzáadjuk a megmosott vöröshagymát héjastul és az egész borsot teatojásba téve. A petrezselyemgyökeret és a sárgarépát megtisztítjuk, megmossuk, hasábokra vágjuk, és a húshoz adjuk. Kissé megsózzuk, majd lassú tűzön, fedő alatt 2-3 órán át főzzük. Ha a hús megpuhult, kivesszük a teatojást, a hagymát, a petrezselyemgyökeret, a sárgarépát, és a lé tetejéről a zsírt leszedjük. A színhúst feldaraboljuk, a bőrös húst kicsontozzuk, és 6-8 tányérba elosztjuk. A levet rövid ideig ülepedni hagyjuk, majd a tányérokba szűrjük a húsra. Kb. 1-1,5 óra elteltével a tetejét ízlés szerint megszórhatjuk pirospaprikával, vagy őrölt erős paprikával. A teljes dermedéshez 2,5-3 óra szükséges. A kocsonyát tálalhatjuk úgy is, hogy a kicsontozott bőrös húst és a feldarabolt színhúst egy lapos jénai tál aljára egyenletesen elosztva szétterítjük. Erre öntjük a leszűrt levet, és hagyjuk kihűlni, megdermedni. A dermedés után a kocsonya szépen szeletelhető lesz.
Korhely bableves
Hozzávalók: 25 dkg bab, 40 dkg savanyúkáposzta, 40 dkg marhalábszár, 1 hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 babérlevél, 1 sárgarépa, 1 petrezselyemgyökér, 1 ek pirospaprika, 1 kk köménymag, 4 ek olaj, só, bors
Elkészítés: A babot főzés előtt egy nappal vízbe áztatjuk, majd leszűrjük, felöntjük egy liter vízzel, hozzáadjuk a fűszereket, és ha már félig megpuhult, hozzáadjuk az olajon pirított, kockákra vágott húst, és hagymát. Ha kezdi elfőni a levét, utántöltjük, és a főzés vége előtt, a felaprított savanyúkáposzta, zöldségek is a levesbe kerülnek.
A lencsét január 1-én első étkezésként kell enni, aki így tesz, annak az év során soha nem lesz üres a pénztárcája. Ugyanolyan szerencsehozó még a köles vagy a rizs. Néhány jó tanácsot követően máris készülhetnek a finomabbnál finomabb szilveszteri receptek, ételek, koktélok, illetve szilveszteri sütemények.
Szilveszteri bólé recept
Elkészítés: 1-1 üveg őszibarack- és meggybefőttet öntünk a bóléstálba, adunk hozzá még sok-sok kockára vágott gyümölcsöt, amelyeket meglocsolunk 1 deci vaníliás cukorral, fahéjjal és szegfűszeggel ízesített konyakkal. Egy éjszakán át lefedve, hűtőben pihentetjük, majd hozzáadjuk a fehérbort, illetve fogyasztás előtt a tetemes mennyiségű édes pezsgőt.
Csülök cipóban sütve
Hozzávalók: 1 kg liszt, 2 füstölt csülök, 2 dkg élesztő, só
Elkészítés: A csülköket megfőzzük, majd leszedjük a csontról. Fél kg lisztet, élesztőt 1 dl langyos vízzel összekeverünk és kelni hagyjuk. Majd a maradék lisztet is hozzáadjuk. Ezután belekeverjük a sót, kevés vizet, bedagasztjuk, és kelni hagyjuk, majd kinyújtjuk megtöltjük a csülökkel, cipókat formálunk, és megsütjük őket.
Kaszinótojás
Hozzávalók: 6 keménytojás, 50 dkg franciasaláta, 1 kis fej hagyma, kolbászkrém, gulyáskrém, mustár, pizzakrém, majonéz, tejföl, citromlé, zselatin
Elkészítés: A keménytojások alját le kell vágni és kiszedni a sárgáját egy tálba. A levágott fehérjét bele lehet tenni a franciasalátába. A tojássárgáját keverjük ki két-három kávéskanál kolbászkrémmel, gulyáskrémmel, pizzakrémmel, mustárral, majonézzel. Ízesítsük fehér- és fekete borssal, citromlével, reszelt hagymával. Töltsük bele a tojásokba a krémet, majd állítsuk bele a tojásokat a franciasalátába. A maradék töltelékből tegyünk félre egy kávéskanálnyit, a többit keverjük simára egy-két evőkanál tejföllel. Fél deci langyos vízben oldjunk fel két kávéskanál zselatint, majd melegítsük folyamatos keverés mellett. Mielőtt éppen felforrna, keverjük bele a tejfölös töltelékbe. Ha lehűlt, kenjük be vele vékonyan a tojásokat, majd tegyük hűtőbe. Az öntetet is hűtsük, de folyamatosan ellenőrizzük, kevergessük. Ha bőrösödni kezd a teteje, kiskanállal szedjük a tojásokra, vigyázva, hogy ne sok menjen mellé, és mindenütt bevonjuk vele a tojásokat. Díszítésként a félretett töltelékből nyomjunk kis pöttyöt a tojások tetejére.
Kocsonya - sertésből
Hozzávalók: 1-1,5 kg vegyes, bőrös sertéshús (csülök, köröm, farok), 50 dkg sertéscomb, 15-20 szem szemes bors, 5-6 gerezd fokhagyma, 2 szál petrezselyemgyökér, 1 szál sárgarépa, 1 fej vöröshagyma, só, pirospaprika, őrölt pirospaprika
Elkészítés: A bőrös húst alaposan megtisztítjuk, késsel megkaparjuk, megmossuk (ha lehetőségünk van rá, lángon megperzseljük), majd feldaraboljuk. A színhúst megmossuk, 2-3 darabba vágjuk, és a bőrös hússal együtt feltesszük főni annyi vízben, hogy jól ellepje. Rövid ideig főzzük. Ezután hozzáadjuk a megmosott vöröshagymát héjastul és az egész borsot teatojásba téve. A petrezselyemgyökeret és a sárgarépát megtisztítjuk, megmossuk, hasábokra vágjuk, és a húshoz adjuk. Kissé megsózzuk, majd lassú tűzön, fedő alatt 2-3 órán át főzzük. Ha a hús megpuhult, kivesszük a teatojást, a hagymát, a petrezselyemgyökeret, a sárgarépát, és a lé tetejéről a zsírt leszedjük. A színhúst feldaraboljuk, a bőrös húst kicsontozzuk, és 6-8 tányérba elosztjuk. A levet rövid ideig ülepedni hagyjuk, majd a tányérokba szűrjük a húsra. Kb. 1-1,5 óra elteltével a tetejét ízlés szerint megszórhatjuk pirospaprikával, vagy őrölt erős paprikával. A teljes dermedéshez 2,5-3 óra szükséges. A kocsonyát tálalhatjuk úgy is, hogy a kicsontozott bőrös húst és a feldarabolt színhúst egy lapos jénai tál aljára egyenletesen elosztva szétterítjük. Erre öntjük a leszűrt levet, és hagyjuk kihűlni, megdermedni. A dermedés után a kocsonya szépen szeletelhető lesz.
Korhely bableves
Hozzávalók: 25 dkg bab, 40 dkg savanyúkáposzta, 40 dkg marhalábszár, 1 hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 babérlevél, 1 sárgarépa, 1 petrezselyemgyökér, 1 ek pirospaprika, 1 kk köménymag, 4 ek olaj, só, bors
Elkészítés: A babot főzés előtt egy nappal vízbe áztatjuk, majd leszűrjük, felöntjük egy liter vízzel, hozzáadjuk a fűszereket, és ha már félig megpuhult, hozzáadjuk az olajon pirított, kockákra vágott húst, és hagymát. Ha kezdi elfőni a levét, utántöltjük, és a főzés vége előtt, a felaprított savanyúkáposzta, zöldségek is a levesbe kerülnek.
Szilveszteri, újévi SMS-ek
Utolsó napján ennek az évnek a szerencsemalackák megint útra kélnek. Azt kívánom néked, hogy ha arra járnak, térjenek be hozzá, s maradjanak nálad! BÚÉK.
Ünnepeljük az Óévet, ezért nemigazán emlékszek kívántam-e már neked Boldog Új Évet!!! Hogyha igen bocsi és megyek tovább bulizni!
Ha olykor mégis meggyötör az élet, azért most örülj a jónak, és a szépnek. S szívedbe csendüljön mindig az ének: Hogy vannak, akik mindig szeretnek téged!
A mai nap szebb, mint más, a mai nap senki sem hibás. A mai nap öntse el szívedet a jóság és a szeretet, s ez tartson ki ameddig lehet! Boldog Újévet!
Újév hajnalán megsúgom én néked, nem lesz túl boldog az új éved! Jönnek szépen, sorban a bajok és a gondok,de hogy Te ügyes vagy és könnyedén megoldod!
Újévi kismalac farka lógjon szádba, hajnali 6 előtt ne kerülj az ágyba! Durranjon a pezsgő, szóljon hát az ének. Ilyen Boldog új évet kívánok én néked!
Langy esőben, tömör ködben, hót részegen mély gödörben, Szilveszternek nehéz napján, négykézláb az árok partján, átölelem a világot, Boldog Új Évet Kívánok!
Jövő évben legyen részed minden szépben, szexben hétszer minden héten,de légy ma éjjel kicsit részeg, így búcsúztasd az óévet. B.Ú.É.K.
Pezsgő habzik a pohárban, malac repül a szobában, pezsgőt inni most nem szégyen, önts nekem úgy is, ha nem kérem, ma még nagy bulit csinálok, Boldog Új Évet Kívánok!
Mikor kigyúlnak a fények, a pajkos tündérek zenélnek. Huncut mosollyal az egyik rád kacsint, kicsi kendőből rád csillámport hint. Így adja át neked ezt az üzenetet: Szeretetben gazdag Boldog Új Évet!
Havas téli lepedő borítja a tájat, ilyenkor a jó pezsgő serkenti a májat. Sült malacka vándorol, surran a bendőbe, kívánok sok minden jót az új esztendőre!
Eljött hát az ó év utolsó napja,vedel is a város apraja és nagyja,Koccintunk hát mi is az egészségedre,teljesüjlön álmod az új esztendőben!BÚÉK!
A szerencsebanknál a 2011 számú számládra átutaltam 365 nap szerencsét, egészséget, és jókedvet. Minden jót az elköltéséhez! Boldog új évet!
Virradjon rád szép nap, köszöntsön rád jó év, kedves hajlékodba költözzön a jólét.A lelkedbe boldogság, a szívedbe béke,ezt kívánom neked a következő évre.
Utolsó napján ennek az évnek a szerencsemalackák megint útra kélnek.Azt kívánom néked, hogy ha arra járnak,térjenek be hozzád és maradjanak nálad!BÚÉK.
Ma van az év utolsó napja,a hírt mindenki sms-ben kapja.Kopogtat az új év már csak néhány óra,ne gondolj most másra csak a szépre, jóra.Boldog új évet!
Bő bort, bő búzát, piros farkú malackát szekerednek kereket, poharadnak feneket,úgy igyon a gazda belőle eleget. BÚÉK.
Virradjon rád szép nap,köszöntsön rád jó év,kedves hajlékodba pedig,költözzön a jólét.A lelkedbe boldogság,a szívedbe béke,ezt kívánom néked erre az új évre.
Bort, búzát, békességet,sötétségben fényességet!Új esztendő újat hozzon,régi jótól meg ne fosszon.Ki barát volt az maradjon,ki elindult az haladjon.BÚÉK
Erdő szélén ezüst fenyő havas ággal büszkélkedő őz és nyuszi körbe járja, tekintetük megcsodálja. Képzeld el, hogy ott állok és BOLDOG ÚJ ÉVET KIVÁNOK!
Bő bort bő búzát, piros farkú malackát szekerednek kereket, poharadnak feneket, úgy igyon a gazda belőle eleget. B.Ú.É.K.
Kívánok neked 12 hónap egészséget, 53 hét szerencsét, 365 nap nyugalmat, 8760 óra szerelmet, 525600 boldog percet és 31536000 másodperc szexet! B.Ú.É.K.
Az új évben legyen részed minden szépben szexben 7-szer minden héten de légy ma éjjel disznó részeg így búcsúztasd az óévet! BÚÉK!
Itt az új év, új jót hozzon, régi jóktól meg ne fosszon, de ha az új jót nem is hozhat, vigye el a régi rosszat! Boldog Új Évet Kívánok!
Eljött hát a az év vége, pezsgős üveg kézbe véve, csak sok szerencsét kívánok, majd utána tovább állok, úgy is tudtad hogy ezt írom, de gondoltam azért megírom!!! B.Ú.É.K!!!
Ma van az év utolsó napja, a hírt mindenki sms-ben kapja. Kopogtat az új év már csak néhány óra, ne gondolj most másra csak a szépre jóra. Boldog új évet!
Bal lábad a Karácsony, jobb lábad a Szilveszter. Jöhetnék a két ünnep között?
Szilveszter alkalmából nem kívánok egyebet, csendes lépteid kísérje szeretet. Szívedbe béke, lelkedbe nyugalom, légy boldog a következő 365 napon! B.Ú.É.K.!
Szilveszter van, hát piálok, az erkélyre kiállok, jó nagyokat kiáltok: Boldog Új Évet Kívánok!!
Mint lyukas zsákból a lencse, úgy hulljon rátok a szerencse!B.Ú.É.K.
Havas téli lepedő borítja a tájat, ilyenkor a jó pezsgő serkenti a májat. Sült malacka vándorol, surran a bendőbe, kívánok sok minden jót az új esztendőbe! B.Ú.É.K.
Nem tudok rímet írni hisz nem vagyok csak egy öreg néni , de egyet mondhatok , Boldog Új Évet Kívánok!
Virradjon rád szép nap, köszöntsön rád jó év, kedves hajlékodba költözzön a jólét. A lelkedbe boldogság, a szívedbe béke, ezt kívánom neked az új évre. B.Ú.É.K.
Elsején, mikor kialszanak a fények, a detoxban akkor kezdődik az élet, kómás tekintetek, a fejek kékek, kívánok most neked Boldog Új Évet!
Mikor kigyúlnak a fények, pajkos tündérek zenélnek. Huncut mosollyal egy rád kacsint, kicsi kendőből csillámport hint. Így adja át az üzenetet: Boldog Új Évet Neked!
Üres a hordó, repül a korsó mindenki fekszik az alkoholtól, micsoda álmok és még milyen lányok! Én azért is BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK !!!!!!!
Eljött hát az ó év utolsó napja, vedel is a város apraja nagyja, Koccintunk hát mi is az egészségetekre, teljesüljenek álmaitok a jövő esztendőben! BÚÉK !!!!!!!!
Ünnepeljük az Óévet, ezért nem igazán emlékszek , kívántam e már Sok Boldog Új Évet!!! Ha igen , bocsi és megyek tovább bulizni!
Buborék van a pohárban, malac repül a szobában, pezsgőt inni most nem szégyen, önts úgy is ha nem kérem, ma még nagy bulit csinálok, Boldog Új Évet Kívánok!
Langy esőben, tömör ködben, hót részegen mély gödörben, Szilveszternek nehéz napján, négykézláb az árok partján, átölelem a világot, Boldog Új Évet Kívánok!
Újév hajnalán megsúgom én néked, nem lesz túl boldog az új éved! Jönnek szépen, sorban a bajok s a gondok, de bízzunk benne Te ügyes vagy és megoldod!
B.Ú.É.K.
A mai nap szebb, mint más, a mai nap senki sem hibás. A mai nap öntse el szívedet a jóság és a szeretet, s ez tartson ki ameddig lehet! Boldog Újévet!
Ha olykor mégis gyötör az élet, azért most örülj a jónak a szépnek. S szívedbe csendüljön mindig az ének: Hogy vannak akik Szeretnek Téged! B.Ú.É.K.
Ma befogsz rúgni mint a szamár holnap olyan leszel mint a lajhár, sarokba csak azért fogsz állni, hogy kapaszkodva tudjál hányni! BÚÉK!!
2011-ben ezer áldás érjen, öröm és szerencse örökké kísérjen. Bú és bánat Téged elkerüljön, gondolatod, vágyad, álmod teljesüljön!
B.Ú.É.K.
Disznó sivít, petárda robban, részeg feje a padlón koppan. Róka család a WC-ben, Lagzi Lajcsi a TV-ben. Több rímet ide nem vágok, Boldog Új Évet Kívánok !
Bő bort bő búzát, piros farkú malackát szekerednek kereket, poharadnak feneket, úgy igyon a gazda belőle eleget.
B. Ú. É. K
Erdő szélén ezüst fenyő, havas ággal büszkélkedő.Őz és nyuszi körbe járja, tekintetük megcsodálja.Képzeld el, hogy ott állok és Boldog Új Évet Kívánok!
Langy esőben, tömör ködben, hót részegen mély gödörben, Szilveszternek nehéz napján, négykézláb az árok partján, átölelem a világot,
Boldog Új Évet Kívánok!
Ha olykor mégis gyötör az élet, azért most örülj a jónak a szépnek. S szívedbe csendüljön mindig az ének: Hogy vannak akik szeretnek téged!
B.Ú.É.K.
Ma befogsz rúgni mint a szamár holnap olyan leszel mint a lajhár, sarokba csak azért fogsz állni, hogy kapaszkodva tudjál hányni!
BÚÉK!!
Az új évben ezer áldás érjen, öröm és szerencse örökké kísérjen. Bú és bánat Téged elkerüljön, gondolatod, vágyad, álmod teljesüljön!
B.Ú.É.K.
Ma van az év utolsó napja, a hírt mindenki sms-ben kapja. Kopogtat az új év már csak néhány óra, ne gondolj most másra , csak a szépre jóra.
Boldog Új Évet!
Múlik a nap, s múlik az év, ami rossz volt, elmúlt már rég.Holnap egy új évre ébredsz, s ehhez kívánok Neked nagyon sok szépet! B.Ú.É.K.
Ünnepeljük az Óévet, ezért nemigazán emlékszek kívántam-e már neked Boldog Új Évet!!! Hogyha igen bocsi és megyek tovább bulizni!
Ha olykor mégis meggyötör az élet, azért most örülj a jónak, és a szépnek. S szívedbe csendüljön mindig az ének: Hogy vannak, akik mindig szeretnek téged!
A mai nap szebb, mint más, a mai nap senki sem hibás. A mai nap öntse el szívedet a jóság és a szeretet, s ez tartson ki ameddig lehet! Boldog Újévet!
Újév hajnalán megsúgom én néked, nem lesz túl boldog az új éved! Jönnek szépen, sorban a bajok és a gondok,de hogy Te ügyes vagy és könnyedén megoldod!
Újévi kismalac farka lógjon szádba, hajnali 6 előtt ne kerülj az ágyba! Durranjon a pezsgő, szóljon hát az ének. Ilyen Boldog új évet kívánok én néked!
Langy esőben, tömör ködben, hót részegen mély gödörben, Szilveszternek nehéz napján, négykézláb az árok partján, átölelem a világot, Boldog Új Évet Kívánok!
Jövő évben legyen részed minden szépben, szexben hétszer minden héten,de légy ma éjjel kicsit részeg, így búcsúztasd az óévet. B.Ú.É.K.
Pezsgő habzik a pohárban, malac repül a szobában, pezsgőt inni most nem szégyen, önts nekem úgy is, ha nem kérem, ma még nagy bulit csinálok, Boldog Új Évet Kívánok!
Mikor kigyúlnak a fények, a pajkos tündérek zenélnek. Huncut mosollyal az egyik rád kacsint, kicsi kendőből rád csillámport hint. Így adja át neked ezt az üzenetet: Szeretetben gazdag Boldog Új Évet!
Havas téli lepedő borítja a tájat, ilyenkor a jó pezsgő serkenti a májat. Sült malacka vándorol, surran a bendőbe, kívánok sok minden jót az új esztendőre!
Eljött hát az ó év utolsó napja,vedel is a város apraja és nagyja,Koccintunk hát mi is az egészségedre,teljesüjlön álmod az új esztendőben!BÚÉK!
A szerencsebanknál a 2011 számú számládra átutaltam 365 nap szerencsét, egészséget, és jókedvet. Minden jót az elköltéséhez! Boldog új évet!
Virradjon rád szép nap, köszöntsön rád jó év, kedves hajlékodba költözzön a jólét.A lelkedbe boldogság, a szívedbe béke,ezt kívánom neked a következő évre.
Utolsó napján ennek az évnek a szerencsemalackák megint útra kélnek.Azt kívánom néked, hogy ha arra járnak,térjenek be hozzád és maradjanak nálad!BÚÉK.
Ma van az év utolsó napja,a hírt mindenki sms-ben kapja.Kopogtat az új év már csak néhány óra,ne gondolj most másra csak a szépre, jóra.Boldog új évet!
Bő bort, bő búzát, piros farkú malackát szekerednek kereket, poharadnak feneket,úgy igyon a gazda belőle eleget. BÚÉK.
Virradjon rád szép nap,köszöntsön rád jó év,kedves hajlékodba pedig,költözzön a jólét.A lelkedbe boldogság,a szívedbe béke,ezt kívánom néked erre az új évre.
Bort, búzát, békességet,sötétségben fényességet!Új esztendő újat hozzon,régi jótól meg ne fosszon.Ki barát volt az maradjon,ki elindult az haladjon.BÚÉK
Erdő szélén ezüst fenyő havas ággal büszkélkedő őz és nyuszi körbe járja, tekintetük megcsodálja. Képzeld el, hogy ott állok és BOLDOG ÚJ ÉVET KIVÁNOK!
Bő bort bő búzát, piros farkú malackát szekerednek kereket, poharadnak feneket, úgy igyon a gazda belőle eleget. B.Ú.É.K.
Kívánok neked 12 hónap egészséget, 53 hét szerencsét, 365 nap nyugalmat, 8760 óra szerelmet, 525600 boldog percet és 31536000 másodperc szexet! B.Ú.É.K.
Az új évben legyen részed minden szépben szexben 7-szer minden héten de légy ma éjjel disznó részeg így búcsúztasd az óévet! BÚÉK!
Itt az új év, új jót hozzon, régi jóktól meg ne fosszon, de ha az új jót nem is hozhat, vigye el a régi rosszat! Boldog Új Évet Kívánok!
Eljött hát a az év vége, pezsgős üveg kézbe véve, csak sok szerencsét kívánok, majd utána tovább állok, úgy is tudtad hogy ezt írom, de gondoltam azért megírom!!! B.Ú.É.K!!!
Ma van az év utolsó napja, a hírt mindenki sms-ben kapja. Kopogtat az új év már csak néhány óra, ne gondolj most másra csak a szépre jóra. Boldog új évet!
Bal lábad a Karácsony, jobb lábad a Szilveszter. Jöhetnék a két ünnep között?
Szilveszter alkalmából nem kívánok egyebet, csendes lépteid kísérje szeretet. Szívedbe béke, lelkedbe nyugalom, légy boldog a következő 365 napon! B.Ú.É.K.!
Szilveszter van, hát piálok, az erkélyre kiállok, jó nagyokat kiáltok: Boldog Új Évet Kívánok!!
Mint lyukas zsákból a lencse, úgy hulljon rátok a szerencse!B.Ú.É.K.
Havas téli lepedő borítja a tájat, ilyenkor a jó pezsgő serkenti a májat. Sült malacka vándorol, surran a bendőbe, kívánok sok minden jót az új esztendőbe! B.Ú.É.K.
Nem tudok rímet írni hisz nem vagyok csak egy öreg néni , de egyet mondhatok , Boldog Új Évet Kívánok!
Virradjon rád szép nap, köszöntsön rád jó év, kedves hajlékodba költözzön a jólét. A lelkedbe boldogság, a szívedbe béke, ezt kívánom neked az új évre. B.Ú.É.K.
Elsején, mikor kialszanak a fények, a detoxban akkor kezdődik az élet, kómás tekintetek, a fejek kékek, kívánok most neked Boldog Új Évet!
Mikor kigyúlnak a fények, pajkos tündérek zenélnek. Huncut mosollyal egy rád kacsint, kicsi kendőből csillámport hint. Így adja át az üzenetet: Boldog Új Évet Neked!
Üres a hordó, repül a korsó mindenki fekszik az alkoholtól, micsoda álmok és még milyen lányok! Én azért is BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK !!!!!!!
Eljött hát az ó év utolsó napja, vedel is a város apraja nagyja, Koccintunk hát mi is az egészségetekre, teljesüljenek álmaitok a jövő esztendőben! BÚÉK !!!!!!!!
Ünnepeljük az Óévet, ezért nem igazán emlékszek , kívántam e már Sok Boldog Új Évet!!! Ha igen , bocsi és megyek tovább bulizni!
Buborék van a pohárban, malac repül a szobában, pezsgőt inni most nem szégyen, önts úgy is ha nem kérem, ma még nagy bulit csinálok, Boldog Új Évet Kívánok!
Langy esőben, tömör ködben, hót részegen mély gödörben, Szilveszternek nehéz napján, négykézláb az árok partján, átölelem a világot, Boldog Új Évet Kívánok!
Újév hajnalán megsúgom én néked, nem lesz túl boldog az új éved! Jönnek szépen, sorban a bajok s a gondok, de bízzunk benne Te ügyes vagy és megoldod!
B.Ú.É.K.
A mai nap szebb, mint más, a mai nap senki sem hibás. A mai nap öntse el szívedet a jóság és a szeretet, s ez tartson ki ameddig lehet! Boldog Újévet!
Ha olykor mégis gyötör az élet, azért most örülj a jónak a szépnek. S szívedbe csendüljön mindig az ének: Hogy vannak akik Szeretnek Téged! B.Ú.É.K.
Ma befogsz rúgni mint a szamár holnap olyan leszel mint a lajhár, sarokba csak azért fogsz állni, hogy kapaszkodva tudjál hányni! BÚÉK!!
2011-ben ezer áldás érjen, öröm és szerencse örökké kísérjen. Bú és bánat Téged elkerüljön, gondolatod, vágyad, álmod teljesüljön!
B.Ú.É.K.
Disznó sivít, petárda robban, részeg feje a padlón koppan. Róka család a WC-ben, Lagzi Lajcsi a TV-ben. Több rímet ide nem vágok, Boldog Új Évet Kívánok !
Bő bort bő búzát, piros farkú malackát szekerednek kereket, poharadnak feneket, úgy igyon a gazda belőle eleget.
B. Ú. É. K
Erdő szélén ezüst fenyő, havas ággal büszkélkedő.Őz és nyuszi körbe járja, tekintetük megcsodálja.Képzeld el, hogy ott állok és Boldog Új Évet Kívánok!
Langy esőben, tömör ködben, hót részegen mély gödörben, Szilveszternek nehéz napján, négykézláb az árok partján, átölelem a világot,
Boldog Új Évet Kívánok!
Ha olykor mégis gyötör az élet, azért most örülj a jónak a szépnek. S szívedbe csendüljön mindig az ének: Hogy vannak akik szeretnek téged!
B.Ú.É.K.
Ma befogsz rúgni mint a szamár holnap olyan leszel mint a lajhár, sarokba csak azért fogsz állni, hogy kapaszkodva tudjál hányni!
BÚÉK!!
Az új évben ezer áldás érjen, öröm és szerencse örökké kísérjen. Bú és bánat Téged elkerüljön, gondolatod, vágyad, álmod teljesüljön!
B.Ú.É.K.
Ma van az év utolsó napja, a hírt mindenki sms-ben kapja. Kopogtat az új év már csak néhány óra, ne gondolj most másra , csak a szépre jóra.
Boldog Új Évet!
Múlik a nap, s múlik az év, ami rossz volt, elmúlt már rég.Holnap egy új évre ébredsz, s ehhez kívánok Neked nagyon sok szépet! B.Ú.É.K.
2012. december 27., csütörtök
Szilveszteri versek
Tompa Mihály: Új évkor
Isten házába gyűl
A hívő nép új évnek ünnepén;
Holott forró imát
A buzgó néppel híven mondok én.
És a fohász imígy
Száll ég felé: ajándokozz nekünk
Az új év kezdetén
Új szívet, új lelket, jó Istenünk!
S mig érzeménye így
Felbuzdult lelkemnek mennyben mulat:
Ki nem feledhetem
Imámbul a lányt, imádottamat;
S imé nyilt ajkamon
Véletlenűl ez új fohászt lelem:
Maradjon, oh leány,
Kebledben a régi szív s érzelem!
Csorba Győző: Régi szilveszter
Tombola volt s tánc hajnalig.
Ternó, kvaternó..., porcelán-
bögrét és káposztagyalut
nyertem, s parasztlegény-barátaimmal,
mikor magunk maradtunk,
eljártam egy kesergőt.
Aztán meg szürkület felé
újévet indultunk köszönteni.
Egy ifjú párhoz vitt első utunk.
A férj ? kevéssel azelőtt legény -
pajtásunk ? ádáz bömbölésre
eresztett csak be.
A szobába törtünk.
Az asszony két fonatba bontott
hajával, pislogó szemével ágyban
maradt, és csöppet sem látszott örülni.
Cigánydalt ordítoztunk, bort kerestünk.
A férj hosszú alsóban futkosott,
míg nem került elő ital.
A melegtől, a döngölt szoba föld-
szagától, az asszonytest és az ágy
illatától szédülve támolyogtam
ki a szabadba, szinte úgy vedeltem
a csípős, tiszta levegőt, de akkor
egyszerre fázni kezdtem, szótalan
s rosszkedvű lettem, és hiába
kérdezték társaim: Mi van veled?
otthagytam válasz nélkül őket.
Babits Mihály: Új esztendő beköszön
Új esztendő beköszön
régi könyvben új lap
új topán a küszöbön
ég küszöbén új nap.
Ej haj dús az év
minden jót igér,
minden napja cél és
minden éje kéj.
Vörösmarty Mihály: Újesztendei szép kívánság
Kormosan, de tiszta szívvel,
A füst barna fiai
Beköszönünk ma hozzátok,
Házak boldog urai.
És kivánunk, és ohajtunk
Újnál újabb esztendőt,
Szerencsével rakodottat,
Nem is egyet, sem kettőt,
Hanem igen, igen sokat,
Annyit, mint a kis világ,
Mennyi csillag van az égen,
Régi fákon mennyi ág.
De talán az sok is volna;
Semmiből sem jó a sok;
Éljetek míg kedvetek tart,
Éljen úri házatok,
Míg a szép leány kapós lesz,
S kedves a bor, és kenyér,
Míg szomszédba a magyarnak
Nem kell futni ezekért,
Míg szivetek, mint a gyertya
Oly vídámon égdegel,
Szemetekben az örömtűz,
És az erő nem hal el;
Majd ha egykor kürtőtökben
A pók szövi hálóját,
S vendég hagyta házatokból
Füst nem ontja fel magát,
Majd ha nem lesz mit vakarni
Sem odafenn, sem alúl,
S a korommal a vígság is
Mindörökre elvonúl,
Akkor még ki kérdi többé,
Hány meg hány hét a világ?
Jobb fekügyék a gödörbe,
És takarja el magát.
De az Isten ójon attól!
Éljen a szent vígaság,
Ezt ohajtja a Földvári
Tűzkármentő Társaság.
Ady Endre: Boldog új évet
Ezúttal sírva, szépen
Forgok meg lelkemnek régi
Gyermekes életében:
Boldog új évet kivánok.
Boldog új évet kivánok,
Mindenki tovább bírja
E rettenetet,
E szamárságot,
Mint szegény, mint bírom én, én,
Gyönyörködve,
Óh, én szegény
Lelki kémény.
Boldog új évet kivánok.
Ontom a füstjét
A szavaimnak,
Pólyálva és idegesen,
Be messze ringnak
Az én régi terveim,
Az én régi társaim is
De messze vannak,
Boldog új évet kivánok.
Új év Istene, tarts meg
Magamnak
S tarts meg mindenkit
A réginek,
Ha lehet:
Boldog új évet kivánok.
Tóth Árpád: Újév reggele
Véget ért a
Szilveszter-éji szender.
Felkelne az ember.
De nem mer.
Mert jön a kenetes
Basszusú szemetes.
És jön a gyászos
Szopránu gázos.
Jön a májfoltos
Sarki boltos.
Sőt, jön a bordó
Orrú levélhordó.
Jönni nem restel
Hajlongó testtel
Uram s parancsolóm:
A házmester.
Vele jön nyájas kibice,
A vice.
Jő és belém kiván sokat
A nő, aki rám mosogat.
Jön vidáman a szabószámla,
S arcáról a bőr le nem hámla.
Jön bús, fekete sál alatt
A temetési vállalat.
S jön az olcsóságmentes
Hentes.
És buékot nyihogat, ó,
Minden páholynyitogató.
Fiákeres és ószeres
Reámborulnak: ó, szeress!
És jön emez, és jön amaz,
És jön háromszor ugyanaz.
S jönnek tizezren.
S ájultan fekszem.
S tolongnak vadul
Az ágyam körül,
S direkt mind az én
Újévemnek örül.
Nyüzsögnek zsúfolt rendben
A széken, asztalon, kredencen
És a sézlongon.
És keresztül a sok tolongón
Hozzám jutni alig tuda
A guta.
Arany János: Szilveszter-éjen
A vén sirásó haldokol:
Vígan tehát ágya körül!
Ki annyit sirba fektetett,
Most a sor őreá kerül.
Hajrá fiúk! ez a pohár
Az elfolyt nyolcszáz-ötvenért!
Kivan, - nincs egy nap híja se -
Bohó, ki többet is remélt!
Már ezt leőrtük, úgy ahogy,
Ami kevés még hátra van,
- Habár csak ellentétül is -
Virrasszuk dal között, vigan.
Hajrá fiúk! ez a pohár
Ama békés türelemért,
Hogy a halandó újba kezd,
Ha egy rossz ó-évet lemért!
Hányan vagyunk, kik a sorstól
Rongyot kapánk élet helyett,
Mégis, mivelhogy nincs különb,
Hordjuk biz azt, amíg lehet!
Hajrá fiúk! ez a pohár
A szenvedő embernemért,
Mely várva tűr, csalódva hisz -
S túl birja élni a reményt!
Zörgetnek a ház ablakán:
Egy vak madár az, mely repűl,
A förgeteg; - mint fiú, esik!
Maradhat! tágasabb kivűl.
Hajrá fiúk! ez a pohár
Azért, ki bujdokolva jár
És nincs, hová - egy ilyen éjt
Kihúzni - hajtaná fejét!
Mit bánjuk, hogy lejár az év!
Énekre ajk és táncra láb!
Használja, ki mozogni tud,
Ezt az előnyét legalább.
Hajrá fiúk! ez a pohár...
Föl a kehelyt, koccantsatok!
Csörgése szóljon, hogy kikért,
És szóljon az, hogy hallgatok.
Vígan! az ó év haldokol,
Nevessünk mint örökösi, -
Pedig bizony semmit se hágy
Annak, ki végpercét lesi.
Hajrá fiúk! ez a pohár
Az évért, mely kiszenvede;
Emléke fönn lesz holnap is...
Egy kis mámor futó köde.
Isten házába gyűl
A hívő nép új évnek ünnepén;
Holott forró imát
A buzgó néppel híven mondok én.
És a fohász imígy
Száll ég felé: ajándokozz nekünk
Az új év kezdetén
Új szívet, új lelket, jó Istenünk!
S mig érzeménye így
Felbuzdult lelkemnek mennyben mulat:
Ki nem feledhetem
Imámbul a lányt, imádottamat;
S imé nyilt ajkamon
Véletlenűl ez új fohászt lelem:
Maradjon, oh leány,
Kebledben a régi szív s érzelem!
Csorba Győző: Régi szilveszter
Tombola volt s tánc hajnalig.
Ternó, kvaternó..., porcelán-
bögrét és káposztagyalut
nyertem, s parasztlegény-barátaimmal,
mikor magunk maradtunk,
eljártam egy kesergőt.
Aztán meg szürkület felé
újévet indultunk köszönteni.
Egy ifjú párhoz vitt első utunk.
A férj ? kevéssel azelőtt legény -
pajtásunk ? ádáz bömbölésre
eresztett csak be.
A szobába törtünk.
Az asszony két fonatba bontott
hajával, pislogó szemével ágyban
maradt, és csöppet sem látszott örülni.
Cigánydalt ordítoztunk, bort kerestünk.
A férj hosszú alsóban futkosott,
míg nem került elő ital.
A melegtől, a döngölt szoba föld-
szagától, az asszonytest és az ágy
illatától szédülve támolyogtam
ki a szabadba, szinte úgy vedeltem
a csípős, tiszta levegőt, de akkor
egyszerre fázni kezdtem, szótalan
s rosszkedvű lettem, és hiába
kérdezték társaim: Mi van veled?
otthagytam válasz nélkül őket.
Babits Mihály: Új esztendő beköszön
Új esztendő beköszön
régi könyvben új lap
új topán a küszöbön
ég küszöbén új nap.
Ej haj dús az év
minden jót igér,
minden napja cél és
minden éje kéj.
Vörösmarty Mihály: Újesztendei szép kívánság
Kormosan, de tiszta szívvel,
A füst barna fiai
Beköszönünk ma hozzátok,
Házak boldog urai.
És kivánunk, és ohajtunk
Újnál újabb esztendőt,
Szerencsével rakodottat,
Nem is egyet, sem kettőt,
Hanem igen, igen sokat,
Annyit, mint a kis világ,
Mennyi csillag van az égen,
Régi fákon mennyi ág.
De talán az sok is volna;
Semmiből sem jó a sok;
Éljetek míg kedvetek tart,
Éljen úri házatok,
Míg a szép leány kapós lesz,
S kedves a bor, és kenyér,
Míg szomszédba a magyarnak
Nem kell futni ezekért,
Míg szivetek, mint a gyertya
Oly vídámon égdegel,
Szemetekben az örömtűz,
És az erő nem hal el;
Majd ha egykor kürtőtökben
A pók szövi hálóját,
S vendég hagyta házatokból
Füst nem ontja fel magát,
Majd ha nem lesz mit vakarni
Sem odafenn, sem alúl,
S a korommal a vígság is
Mindörökre elvonúl,
Akkor még ki kérdi többé,
Hány meg hány hét a világ?
Jobb fekügyék a gödörbe,
És takarja el magát.
De az Isten ójon attól!
Éljen a szent vígaság,
Ezt ohajtja a Földvári
Tűzkármentő Társaság.
Ady Endre: Boldog új évet
Ezúttal sírva, szépen
Forgok meg lelkemnek régi
Gyermekes életében:
Boldog új évet kivánok.
Boldog új évet kivánok,
Mindenki tovább bírja
E rettenetet,
E szamárságot,
Mint szegény, mint bírom én, én,
Gyönyörködve,
Óh, én szegény
Lelki kémény.
Boldog új évet kivánok.
Ontom a füstjét
A szavaimnak,
Pólyálva és idegesen,
Be messze ringnak
Az én régi terveim,
Az én régi társaim is
De messze vannak,
Boldog új évet kivánok.
Új év Istene, tarts meg
Magamnak
S tarts meg mindenkit
A réginek,
Ha lehet:
Boldog új évet kivánok.
Tóth Árpád: Újév reggele
Véget ért a
Szilveszter-éji szender.
Felkelne az ember.
De nem mer.
Mert jön a kenetes
Basszusú szemetes.
És jön a gyászos
Szopránu gázos.
Jön a májfoltos
Sarki boltos.
Sőt, jön a bordó
Orrú levélhordó.
Jönni nem restel
Hajlongó testtel
Uram s parancsolóm:
A házmester.
Vele jön nyájas kibice,
A vice.
Jő és belém kiván sokat
A nő, aki rám mosogat.
Jön vidáman a szabószámla,
S arcáról a bőr le nem hámla.
Jön bús, fekete sál alatt
A temetési vállalat.
S jön az olcsóságmentes
Hentes.
És buékot nyihogat, ó,
Minden páholynyitogató.
Fiákeres és ószeres
Reámborulnak: ó, szeress!
És jön emez, és jön amaz,
És jön háromszor ugyanaz.
S jönnek tizezren.
S ájultan fekszem.
S tolongnak vadul
Az ágyam körül,
S direkt mind az én
Újévemnek örül.
Nyüzsögnek zsúfolt rendben
A széken, asztalon, kredencen
És a sézlongon.
És keresztül a sok tolongón
Hozzám jutni alig tuda
A guta.
Arany János: Szilveszter-éjen
A vén sirásó haldokol:
Vígan tehát ágya körül!
Ki annyit sirba fektetett,
Most a sor őreá kerül.
Hajrá fiúk! ez a pohár
Az elfolyt nyolcszáz-ötvenért!
Kivan, - nincs egy nap híja se -
Bohó, ki többet is remélt!
Már ezt leőrtük, úgy ahogy,
Ami kevés még hátra van,
- Habár csak ellentétül is -
Virrasszuk dal között, vigan.
Hajrá fiúk! ez a pohár
Ama békés türelemért,
Hogy a halandó újba kezd,
Ha egy rossz ó-évet lemért!
Hányan vagyunk, kik a sorstól
Rongyot kapánk élet helyett,
Mégis, mivelhogy nincs különb,
Hordjuk biz azt, amíg lehet!
Hajrá fiúk! ez a pohár
A szenvedő embernemért,
Mely várva tűr, csalódva hisz -
S túl birja élni a reményt!
Zörgetnek a ház ablakán:
Egy vak madár az, mely repűl,
A förgeteg; - mint fiú, esik!
Maradhat! tágasabb kivűl.
Hajrá fiúk! ez a pohár
Azért, ki bujdokolva jár
És nincs, hová - egy ilyen éjt
Kihúzni - hajtaná fejét!
Mit bánjuk, hogy lejár az év!
Énekre ajk és táncra láb!
Használja, ki mozogni tud,
Ezt az előnyét legalább.
Hajrá fiúk! ez a pohár...
Föl a kehelyt, koccantsatok!
Csörgése szóljon, hogy kikért,
És szóljon az, hogy hallgatok.
Vígan! az ó év haldokol,
Nevessünk mint örökösi, -
Pedig bizony semmit se hágy
Annak, ki végpercét lesi.
Hajrá fiúk! ez a pohár
Az évért, mely kiszenvede;
Emléke fönn lesz holnap is...
Egy kis mámor futó köde.
A szilveszter eredete
Az ünneplés hagyománya
A szilveszter Szent Szilveszter pápa ünnepe; ő a IV. században élt, az ünnep róla kapta a nevét, ugyanis Szent Szilveszter pápa az év utolsó napján hunyt el. A szilveszteri mulatozás, féktelen evés-ivás a római korban tartott szaturnáliákra vezethető vissza. A gondtalan fogyasztás aztán lassan az egész világon elterjedt szilveszteri hagyománnyá vált. A római korban a rabszolgák és uraik is egy asztalhoz ültek ilyenkor, s szó sem eshetett politikáról az asztalnál. A honfoglaló magyarok tavasszal vagy ősszel ünnepelték az újévet, s ennek az ünnepnek a jelentősége számukra sokkal inkább az évszakváltás volt. Hiszen a nomád népeknél ekkor hajtották a legelőre ki- illetve a legelőről be az állatokat. Ezek az ünnepek a pásztorünnepek formájában máig fennmaradtak. Sokára európaizálódótt ez a nap, mozgó ünnep volt még sokáig; volt, amikor vízkereszt környékén tartották. Később, a XVI. századig karácsonykor ünnepelték az újévet, amíg 1691-ben XII. Ince pápa ki nem hirdette, hogy az újév január 1-jén kezdődiAz ünk. A keresztény világban azóta ünneplik e napon az újévet.
Népszokások
Szilveszterkor
Az ünnephez számtalan népi jóslat, időjárási megfigyelés, állattartási szokások, tilalmak kapcsolódnak. Protestáns vidékeken sokszor óévtemetést is rendeztek. Szokás volt még vidéken a nyájfordítás is, amely azt jelentette, hogy a juhokat, állatokat felkeltették, hogy forduljanak a másik oldalukra. Ha ez sikerült, akkor úgy tartották, hogy termékenyek lesznek a következő évben. Erdélyi hagyomány volt az óév kiharangozása és az újév énekléssel való köszöntése. Régen az év utolsó napjának álmaiból jósoltak az újévre vonatkozólag, ezért nem ártott a mulatozás mellett az alvásra is hagyni időt.
Újévkor
Régen falun a gyerekek és felnőttek is járták a házakat és mindenhol köszöntőket mondtak újévkor. A hagyomány szerint minden ember hitt a kimondott szó erejében, ezért ilyenkor olyan köszöntőket mondtak, amelyek csupa jókívánságok voltak az újévre. Még ma is élő hagyomány, hogy az újév első napjának cselekedetei ismétlődnek aztán később az egész évben. Sok helyen ma is kényesen ügyelnek arra, hogy csak olyasmit végezzenek újévkor, amit egész évben is végezni kívánnak. Általánosan ismert és elfogadott hiedelem, hogy újév napján tilos kivinni a szemetet, mert kivisszük vele a szerencsét is a házból. Asszonyoknak ilyenkor tilos volt a munka, s az állatokat sem dolgoztatták újévkor. Ismert népi szokás volt a fokhagyma kalendárium. Minden hónap egy fokhagyma volt, amelyre sót tettek. Ha a fokhagyma reggelre átnedvesedett, akkor arra a hónapra sok csapadékot vártak. Az újévi első látogató is fontos volt; ha férfi volt a vendég, az szerencsét hozott, ha nő, az szerencsétlenséget. Legalábbis a babona így tartja. A friss vízben való mosdásnak is nagy jelentősége volt. Egészséget hozott a mosakodás, és szerencsét is. Aki reggel elsőként húzott vizet a kútból, az úgy mondták, hogy elvitte az aranyvizet, azaz egész évben az ő oldalán fog állni a szerencse.
Zajkeltés, hangoskodás
A zajongás, minél nagyobb lárma csapása az ártó erők távoltartását szolgálja. Napjainkban ezt a célt szolgája a tüzijáték, petárda, s még számos hangos pirotechnikai eszköz. Régen azonban őseinknek ilyenek még nem álltak rendelkezésére. Ekkoriban a duda, karikás ostor, csengő, kolomp voltak a legismertebb eszközök a hangoskodásra.
Ünneplés ma
Szilveszter estéjén az emberek búcsút vesznek az óévtől, annak minden bújával, bánatával együtt. Új reményekkel, tervekkel vág bele mindenki az újévbe. Éppen ennek köszönhető, hogy hangoskodással, kiabálással, hangos pirotechnikai eszközökkel, tűzijátékkal szokás ezt a búcsúzást megtenni. A minél nagyobb hangzavar hivatott ugyanis a rosszat, a bánatot, azaz az óévet teljesen hátrahagyni, elfelejteni, s utat nyitni a szebb, boldogabb újévnek. Régen őseink az ártó szellemeket is ezzel akarták távol tartani a háztól. A szilveszteri bulizás célja az is, hogy jókedvvel, boldogsággal lépjen át mindenki az újévbe.
A fogadkozás eredete
A fogadkozás is arra vezethető vissza, hogy mindenki új lappal lépjen az újévbe, s minden hibáját hátrahagyja. Ilyenkor szabadon le lehet tenni a terheket, s nyíltan megfogadható, hogy mi az, amit a következő évben jobban kell csinálni, ami az óévben nem működött jól.
A társaság ereje
Már az ókorban is népes számban gyűltek össze az ünnepre az emberek. Az óév búcsúztatása nem is történhet magányosan, hiszen a régi sérelmeket, hibákat, a bánatot egyedül nem lehet elfelejteni. A lárma, a hangos ünneplés, evés-ivás is mind-mind társas tevékenység. A fogadkozásnak is csak úgy van értelme, ha van valaki, akinek elmondható.
Étkezés, ételek újév napján
Még ma is ismert és betartott szabály, hogy újév napján tilos baromfit enni, mert az elkaparja a szerencsét. Viszont malacot enni kifejezetten ajánlatos, mert az a házhoz túrja a szerencsét. A lencsét, babot is azért esszük még ma is ezen a napon, mert a gazdagságot jelképezik és hozzák a házhoz. Egyes vidékeken rétest is sütnek, amit olyan hosszúra nyújtanak, amilyen hosszú életet szeretnének.
A szilveszter Szent Szilveszter pápa ünnepe; ő a IV. században élt, az ünnep róla kapta a nevét, ugyanis Szent Szilveszter pápa az év utolsó napján hunyt el. A szilveszteri mulatozás, féktelen evés-ivás a római korban tartott szaturnáliákra vezethető vissza. A gondtalan fogyasztás aztán lassan az egész világon elterjedt szilveszteri hagyománnyá vált. A római korban a rabszolgák és uraik is egy asztalhoz ültek ilyenkor, s szó sem eshetett politikáról az asztalnál. A honfoglaló magyarok tavasszal vagy ősszel ünnepelték az újévet, s ennek az ünnepnek a jelentősége számukra sokkal inkább az évszakváltás volt. Hiszen a nomád népeknél ekkor hajtották a legelőre ki- illetve a legelőről be az állatokat. Ezek az ünnepek a pásztorünnepek formájában máig fennmaradtak. Sokára európaizálódótt ez a nap, mozgó ünnep volt még sokáig; volt, amikor vízkereszt környékén tartották. Később, a XVI. századig karácsonykor ünnepelték az újévet, amíg 1691-ben XII. Ince pápa ki nem hirdette, hogy az újév január 1-jén kezdődiAz ünk. A keresztény világban azóta ünneplik e napon az újévet.
Népszokások
Szilveszterkor
Az ünnephez számtalan népi jóslat, időjárási megfigyelés, állattartási szokások, tilalmak kapcsolódnak. Protestáns vidékeken sokszor óévtemetést is rendeztek. Szokás volt még vidéken a nyájfordítás is, amely azt jelentette, hogy a juhokat, állatokat felkeltették, hogy forduljanak a másik oldalukra. Ha ez sikerült, akkor úgy tartották, hogy termékenyek lesznek a következő évben. Erdélyi hagyomány volt az óév kiharangozása és az újév énekléssel való köszöntése. Régen az év utolsó napjának álmaiból jósoltak az újévre vonatkozólag, ezért nem ártott a mulatozás mellett az alvásra is hagyni időt.
Újévkor
Régen falun a gyerekek és felnőttek is járták a házakat és mindenhol köszöntőket mondtak újévkor. A hagyomány szerint minden ember hitt a kimondott szó erejében, ezért ilyenkor olyan köszöntőket mondtak, amelyek csupa jókívánságok voltak az újévre. Még ma is élő hagyomány, hogy az újév első napjának cselekedetei ismétlődnek aztán később az egész évben. Sok helyen ma is kényesen ügyelnek arra, hogy csak olyasmit végezzenek újévkor, amit egész évben is végezni kívánnak. Általánosan ismert és elfogadott hiedelem, hogy újév napján tilos kivinni a szemetet, mert kivisszük vele a szerencsét is a házból. Asszonyoknak ilyenkor tilos volt a munka, s az állatokat sem dolgoztatták újévkor. Ismert népi szokás volt a fokhagyma kalendárium. Minden hónap egy fokhagyma volt, amelyre sót tettek. Ha a fokhagyma reggelre átnedvesedett, akkor arra a hónapra sok csapadékot vártak. Az újévi első látogató is fontos volt; ha férfi volt a vendég, az szerencsét hozott, ha nő, az szerencsétlenséget. Legalábbis a babona így tartja. A friss vízben való mosdásnak is nagy jelentősége volt. Egészséget hozott a mosakodás, és szerencsét is. Aki reggel elsőként húzott vizet a kútból, az úgy mondták, hogy elvitte az aranyvizet, azaz egész évben az ő oldalán fog állni a szerencse.
Zajkeltés, hangoskodás
A zajongás, minél nagyobb lárma csapása az ártó erők távoltartását szolgálja. Napjainkban ezt a célt szolgája a tüzijáték, petárda, s még számos hangos pirotechnikai eszköz. Régen azonban őseinknek ilyenek még nem álltak rendelkezésére. Ekkoriban a duda, karikás ostor, csengő, kolomp voltak a legismertebb eszközök a hangoskodásra.
Ünneplés ma
Szilveszter estéjén az emberek búcsút vesznek az óévtől, annak minden bújával, bánatával együtt. Új reményekkel, tervekkel vág bele mindenki az újévbe. Éppen ennek köszönhető, hogy hangoskodással, kiabálással, hangos pirotechnikai eszközökkel, tűzijátékkal szokás ezt a búcsúzást megtenni. A minél nagyobb hangzavar hivatott ugyanis a rosszat, a bánatot, azaz az óévet teljesen hátrahagyni, elfelejteni, s utat nyitni a szebb, boldogabb újévnek. Régen őseink az ártó szellemeket is ezzel akarták távol tartani a háztól. A szilveszteri bulizás célja az is, hogy jókedvvel, boldogsággal lépjen át mindenki az újévbe.
A fogadkozás eredete
A fogadkozás is arra vezethető vissza, hogy mindenki új lappal lépjen az újévbe, s minden hibáját hátrahagyja. Ilyenkor szabadon le lehet tenni a terheket, s nyíltan megfogadható, hogy mi az, amit a következő évben jobban kell csinálni, ami az óévben nem működött jól.
A társaság ereje
Már az ókorban is népes számban gyűltek össze az ünnepre az emberek. Az óév búcsúztatása nem is történhet magányosan, hiszen a régi sérelmeket, hibákat, a bánatot egyedül nem lehet elfelejteni. A lárma, a hangos ünneplés, evés-ivás is mind-mind társas tevékenység. A fogadkozásnak is csak úgy van értelme, ha van valaki, akinek elmondható.
Étkezés, ételek újév napján
Még ma is ismert és betartott szabály, hogy újév napján tilos baromfit enni, mert az elkaparja a szerencsét. Viszont malacot enni kifejezetten ajánlatos, mert az a házhoz túrja a szerencsét. A lencsét, babot is azért esszük még ma is ezen a napon, mert a gazdagságot jelképezik és hozzák a házhoz. Egyes vidékeken rétest is sütnek, amit olyan hosszúra nyújtanak, amilyen hosszú életet szeretnének.
A pezsgő története
A „csillagokat ivó” apát
Pérignon atya, aki huszonkilenc éves korában lett az apátság pincemestere, karácsony közeledtével meg akarván lepni újborral rendtársait, felnyitott egy új, még erjedetlen cukrot tartalmazó borral megtöltött palackot, ami sokadmagával szüret óta hevert a pince mélyén, s belekóstolt, nem vall-e szégyent vele. Ahogy nyelte a gyöngyöző bort, csodát érzett és látott, s akkor hangzott el az a nevezetes mondat: „A csillagokat iszom.”
Ki tudja, vajon élvezhette volna a gyöngyöző bort, ha az nem jól záró, hosszú dugóval ellátott, vastag falú angol palackban erjed. Így a pezsgő felfedezéséhez közvetve Sir R. Mansell angol tengernagynak is volt némi köze, akinek a hajóépítés védelmében sikerült kijárnia, hogy I. Jakab rendeletileg betiltsa az üvegolvasztó kemencék fával való fűtését. Így az üvegipar kénytelen volt széntüzelésre áttérni, s attól kezdve Angliában sötétzöld vagy fekete színű, vastag, nyomástűrő üvegpalackok készültek. Az hautvillier-i apátság pincéjében ilyenekben forrt a bor, s ami még fontosabb, Pérignon atya honosította meg a paratölgy kérgéből, a parafából készült dugó használatát, amivel akaratlanul megakadályozta, hogy a szén-dioxid kiszökjön a palackból.
Dom Pérignon szerzetestársainak is ízlett a gyöngyöző bor, aminek hamar híre ment. Olyannyira, hogy ettől kezdve ezt kínálták, mint „koronázási bort” a reimsi székesegyházban tartott királyi koronázások alkalmával.
A pezsgő „feltalálásának” van persze tudományosabb magyarázata is. Bizonyos fajta pezsgőborok már a 16. században is léteztek Franciaországban. Különböző erjedésű borokat összeházasítottak, s ez a kevert bor palackokba töltve újabb erjedési folyamaton ment át.
Dom Pérignon atya – okulva az első tapasztalatból – már nem elégedett meg a parafa dugóval, hanem a palackokat agyaggal és zsineggel zárta le, s így mindenképpen megakadályozta, hogy a szén-dioxid elillanjon. Ezt az igazi titkot nem sikerült sokáig az apátság falai között tartani. Helyi borkereskedők, így Pommery et Greno, Moët et Chandon, Mercier, Cliquot már a 18. század derekától foglalkoztak pezsgőgyártással Reimsben, Épernayben, Châlons-sur-Marne-ban. Ezek a nevek ma is jól ismertek a pezsgőpiacon.
Azt hihetnénk, hogy minden, ami kapcsolatos a pezsgővel, igazán férfimunka, pedig a reimsi polgármester lánya, Mademoiselle Ponsardin, aki mint Madame Cliquot tizenkilenc éves korában özvegyen maradt, több évtizeden át irányította a pezsgőgyártást és a pezsgőkereskedelmet.
Champagne felemelkedése
A 19. század második felében rohamos fejlődésnek indult a champagne-i pezsgőtermelés. Az 1889-től 1908-ig terjedő időszakot joggal nevezik „arany középkornak”.
Abban az időben tízmillió palack kelt el Franciaországban, s ennek a dupláját exportálták. A két világháború okozta visszaesés után újabb aranykor köszöntött be. Ma Champagne huszonnégyezer hektár szőlőjével a pezsgőkészítés világközpontja. S az ott termő Pinot noir, Pinot meunier kék szőlő és a fehér Chardonnay – ezekből készül a champagne – bizonyítja, tévedés azt hinni, hogy valamiféle értéktelen szőlő is megfelel a pezsgő alapanyagának. Valójában a pezsgő előállításához teljesen egészséges, könnyű, tiszta ízű, finom zamatú bor szükséges. Testes, jellegzetes, nehéz bor – bármilyen finom legyen is a Tokaji szamorodni – nem alkalmas pezsgőgyártásra. S még valami nagyon fontos: a márka minősége állandó legyen. Márpedig adott területről származó bor az időjárástól függően évente más és más minőségű lehet. Ahhoz, hogy a pezsgő előállításához minden töltéskor azonos minőségű és összetételű (alkohol-, sav-, kénsavtartalmú) bor álljon rendelkezésre, „házasítás” s annak megfelelő előkészítése szükséges.
A cuvée a fundamentum
A pezsgőgyártásra szánt szőlőt gyengén sajtolják, a mustot alacsony hőfokon (18-22 fok) erjesztik. A házasítással jön létre az alapbor, a cuvée, amelynek összeállításában fontos szerepe van a borok érzékszervi bírálatának. Csak tiszta ízű, élénk savérzetű, üde borok házasíthatók.
Franciaországban törvény szabályozza a pezsgőgyártáshoz felhasználható borok fajtáját, a készítés módját. A lényeg az összetétel: 72 százalék Pinot noir és Pinot meunier, 28 százalék Chardonnay. Ezek a fajták érnek be a kissé már északias éghajlaton. És döntő a talaj minősége. Az egykori tengerfenéken kialakult meszes talaj jól tartja a meleget ezen a hűvös vidéken.
Magyarországon nem szabályozza törvény az összetételt. De talán nem érdektelen elmondani, hogy hazai „házasításra” alkalmas lehet az Olaszrizling, Chardonnay, Királyleányka, Cserszegi fűszeres, Ezerjó, Zöld veltelini, Izsáki.
A cukorral csak óvatosan
Visszatérve a francia példához, amit azután sok országban követtek, az igazi értékek a föld alatt, a pincében rejlenek. A kék szőlőkből különleges préseken fehér mustot és így fehér bort állítanak elő, az első erjedést követően mindegyik fajta külön hordóban pihen fél évig, azután összeházasítják őket. Az alapborhoz kezdetben cukrot és élesztőt adtak, palackokba öntötték, így az újabb erjedés során keletkezett szén-dioxid nem tudott elillanni. Amíg azonban a cukrot véletlenszerűen adagolták, gyakori volt a palacktörés, száz palackból gyakran húsz, de akár nyolcvan is felrobbant. A szárazcukrozás atyjának nevezett J. A. Chaptal kémikus, a montpellier-i egyetem professzora a 18. század vége felé mutatott rá először arra, hogy a cukor megfelelő adagolásával szabályozható a keletkező szénsav mennyisége. Ezt az eljárást róla nevezték el „chaptalizációnak”. Az ugyancsak francia kémikus, Parmentier cukorforrásként sűrített mustot ajánlott, ami a borral gyorsabban és tökéletesebben elkeveredik, mint a cukor. Nagy lépést jelentett a pezsgőkészítés történetében, amikor a Châlons-sur-Marne-i patikus megszerkesztette a sűrűségmérőt, amivel ellenőrizni lehetett, mennyi szénsav erjedt a pezsgőben.
Élet a palackban
Most már nyugodtan érhetett a palackokban a pezsgő. A közben keletkezett üledéket, a seprőt azonban el kellett távolítani, nehogy az ital zavaros legyen. Ez is Pérignon atyának sikerült először. Az akkor elterjedt módszer, a dekantálás abból állt, hogy a tiszta bort leszívták vagy óvatosan leöntötték a seprőről.
A pezsgőkészítés fokozatosan tökéletesedett. A 19. század elejére kialakult a klasszikusnak nevezett (champagne-i) módszer. Eszerint a több fajta házasításával készült alapbort a szükséges tisztító kezelések után többnyire fél évig érlelik parafa dugóval, vaskapoccsal lezárt palackokban a második erjesztéshez. Ehhez úgynevezett tirázslikőrt készítenek pezsgőalapborból, cukorból és citromsavból. A citromsav a cukoradagolás miatt bekövetkező savcsökkenés ellensúlyozására szolgál. A palackba töltés és a seprőtlenítés között legalább két évnek kell eltelnie. S ami azután következik, az a pezsgőkészítés különlegessége.
A klasszikus eljárásban a seprőtlenítés nagy szakértelmet igénylő munkafolyamat. Az addig az erjesztőpincében 14 fok körüli hőmérsékleten tartott palackokat ferde helyzetben, dugóval lefelé fordítva rázóállványra helyezik. A szakmunkás megkezdi a felrázást, aminek célja az erjedés során keletkezett üledék, a seprő eltávolítása. Ez a hagyományos eljárásban úgy történik, hogy megfog két palackot, kissé megemeli, és köröző mozgást végez velük oda-vissza irányban, majd egynyolcad fordulattal visszahelyezi az állványra. Ezt a műveletet egy-két naponként megismétli, s a nyolcadik alkalommal a palack visszakerül a kiinduló állásba, de már kissé meredekebb helyzetben. Ezt a körforgást rendszerint még háromszor megismétlik, a palackok így egyre meredekebb helyzetbe kerülnek. A palack oldalára és nyakára lerakódott seprő minden egyes rázáskor megmozdul, de nem kavarodik fel. Az egynyolcados elfordítás következtében spirális vonalat követve kissé lejjebb csúszik, és a rázás végére a dugóra ülepedik. A hagyományos eljárásban ezután a szakmunkás a „felrázott” palackot óvatosan a szájával enyhén lefelé fordítja, eltávolítja a dugót rögzítő kapcsot, majd csípőfogóval a dugót, amivel együtt az üledék eltávozik a palackból.
Utolsó simítások
A pezsgőgyárak ma már a fáradságos és nagy hozzáértést igénylő kézi rázás helyett rázógépeket használnak. A seprőtlenítéshez a rázóállványról levett palackokat fejjel lefelé hűtőfolyadékba helyezik úgy, hogy a seprő és a fölötte lévő egy-két milliméternyi tiszta pezsgő „jégdugót” képez. Így fel lehet állítani a palackot anélkül, hogy a seprő felkavarodna, vagy visszahullana a pezsgőbe, s a kapocs meglazítása után a szénsav nyomása kilövi a jégdugót. Azzal együtt kevés pezsgő is távozik a palackból.
A seprőtlenítés mindkét esetben folyadékveszteséggel jár, amit cukormentes pezsgőnél nyers pezsgővel, a különböző édességű fajtáknál expedíciós likőrrel pótolnak. Ez cukorból, óborból álló, esetleg zamatosító anyagokkal (rum, borpárlat) ízesített folyadék. A feltöltött palackokat bedugaszolják, drótkosárral vagy fémszalaggal látják el, majd a készpezsgő-pincében még három-hat hónapig érlelik. A hagyományos pezsgősdugó anyaga ma is a jó minőségű parafa. A polietilénből készült dugók alul zártak vagy nyitottak. A fejképzés a lekötőanyaghoz, a drótkosárhoz vagy fémszalaghoz igazodik. A 20. század második felétől sok helyen a söröspalackokról ismert koronazárat alkalmazzák. A kész pezsgőre szállítás előtt ráhelyezik a kupakot, a címkét, a nyakszalagot, és csomagolják. A champagne-i borvidéken készült pezsgők címkéjén a különlegesen jó évjáratot a „Champagne millésimé” vagy csak „Millésimé” felirat jelzi.
Tank: időt és pénzt spórol
A Loire völgyében már gépesítették a pezsgőgyártást. Ott a második erjedési folyamat hatalmas acéltartályokban zajlik. A példát mások is követték. A tartályokban a hőmérséklet szabályozására csőkígyók szolgálnak, ezekkel hűteni vagy fűteni lehet a folyadékot. Az erjedés ezekben a készülékekben megfelelő időpontban lehűtéssel megszakítható. Ezzel az eljárással néhány hónap alatt lehet pezsgőt gyártani, természetesen a hosszú érlelési folyamat adta előnyök nélkül, viszont jóval kisebb költséggel. Az így készült „tankpezsgőt” hivatalosan hagyományos eljárással készültnek lehet nevezni. Franciául ez jobban hangzik: „méthode classique”, de azért ez nem ugyanaz, mint az eredeti „méthode champenoise”.
Világkörüli út
Franciaországban a „champagne” termelése mindmáig nemcsak minőségben, hanem mennyiségben is példamutató, de a 19. században – a gyártás megindulásának sorrendjében – Magyarországon, Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban is elismerésre méltó termékeket állítottak elő. A 20. század második felében Franciaország, az akkori Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió mögé a mennyiségi termelést jelző rangsorban felzárkózott az Egyesült Államok, nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy ott főleg francia pezsgőgyárak leányvállalatai nyíltak meg. A további sorrend: Olaszország, Spanyolország, Magyarország, Bulgária, Ausztria.
A Franciaország mögött ma második helyen álló Németországban a termelés 1826-ban két gyárral indult meg, 1856-ban már negyvenhat működött, számuk ma meghaladja a százat. A híresebbek, a koblenzi Deinhard, a wiesbadeni Henkell, a frankfurti Mumm, a mainzi Kupferberg már bizonyos konkurenciát jelentettek a franciáknak, akiktől sikerült elhódítani az addig egyedül ellátott brit piac egy részét.
Mi sem maradtunk ki
Magyarországon Hubert J. E. alapította 1825-ben Pozsonyban az első pezsgőgyárat. A Hubert pezsgő a Pesten 1842-ben rendezett első magyar iparkiállításon elnyerte a legjobb magyar pezsgő díját, majd a párizsi világkiállításon első díjat kapott. Pesten 1852-ben indult meg a gyártás a Hölle Márton alapította Józsefvárosi Pezsgőgyárban. A 19. század nyolcvanas éveiben alakult ki a budafoki pezsgőgyártási központ. Az ottani római kori település nevét, Promontort a pezsgő tette ismertté. Budafokon az első gyárat Törley József alapította, aki francia–német levelezőként, majd mint cégvezető egy reimsi pezsgőgyárban ismerkedett meg a pezsgőkészítéssel. 1882-ben francia szakemberekkel indította el üzemét Budafokon, s termelése az első világháború végén elérte a kétmillió palackot. Budafok azért is alkalmas volt pezsgőkészítésre, mert abban az időben a környéken még jelentős volt a szőlőtermelés, s a sziklába vájt hatalmas pincék, a főváros szomszédsága, a jó szállítási feltételek kedvező termelési és értékesítési lehetőséget teremtettek. S amikor 1887-ben Budafok elnyerte „A borok és pezsgők nemzetközi városa” címet, az már nemcsak annak volt köszönhető, hogy Törley a pezsgőgyár mellett borpárlatgyárat is létesített, de a konkurenciának is. Az a két francia szakember, Louis és César François, akik beindították a Törley-gyárat, 1886-ban önállósodtak, s a François cég a Törleyvel együtt, illetőleg azzal versengve öregbítette bel- és külföldi piacokon a magyar pezsgő jó hírét.
Az első világháború után az ország tizenegy gyárából négy működött Budafokon. A legtöbb pezsgőt termelő gyár a budafoki Törley és François mellett a pécsi Dittke és a tatai Esterházy volt.
Féle-fajta
A ma már világszerte elterjedt pezsgők egyvalamiben egységesek, a színük, cukortartalmuk alapján történő csoportosításban. Színük szerint fehér, rózsaszín (rozé) és vörös pezsgőket különböztetünk meg, cukortartalmuk alapján ismerünk különlegesen száraz (brut), száraz (sec, dry), félszáraz (demi sec, medium dry), félédes (demi doux, semi sweet) és édes (doux, sweet) pezsgőket. Valamennyinek megkülönböztetett szerepe van az étvágycsinálásban, a gasztronómiai finomságok élvezetének fokozásában.
Pérignon atya, aki huszonkilenc éves korában lett az apátság pincemestere, karácsony közeledtével meg akarván lepni újborral rendtársait, felnyitott egy új, még erjedetlen cukrot tartalmazó borral megtöltött palackot, ami sokadmagával szüret óta hevert a pince mélyén, s belekóstolt, nem vall-e szégyent vele. Ahogy nyelte a gyöngyöző bort, csodát érzett és látott, s akkor hangzott el az a nevezetes mondat: „A csillagokat iszom.”
Ki tudja, vajon élvezhette volna a gyöngyöző bort, ha az nem jól záró, hosszú dugóval ellátott, vastag falú angol palackban erjed. Így a pezsgő felfedezéséhez közvetve Sir R. Mansell angol tengernagynak is volt némi köze, akinek a hajóépítés védelmében sikerült kijárnia, hogy I. Jakab rendeletileg betiltsa az üvegolvasztó kemencék fával való fűtését. Így az üvegipar kénytelen volt széntüzelésre áttérni, s attól kezdve Angliában sötétzöld vagy fekete színű, vastag, nyomástűrő üvegpalackok készültek. Az hautvillier-i apátság pincéjében ilyenekben forrt a bor, s ami még fontosabb, Pérignon atya honosította meg a paratölgy kérgéből, a parafából készült dugó használatát, amivel akaratlanul megakadályozta, hogy a szén-dioxid kiszökjön a palackból.
Dom Pérignon szerzetestársainak is ízlett a gyöngyöző bor, aminek hamar híre ment. Olyannyira, hogy ettől kezdve ezt kínálták, mint „koronázási bort” a reimsi székesegyházban tartott királyi koronázások alkalmával.
A pezsgő „feltalálásának” van persze tudományosabb magyarázata is. Bizonyos fajta pezsgőborok már a 16. században is léteztek Franciaországban. Különböző erjedésű borokat összeházasítottak, s ez a kevert bor palackokba töltve újabb erjedési folyamaton ment át.
Dom Pérignon atya – okulva az első tapasztalatból – már nem elégedett meg a parafa dugóval, hanem a palackokat agyaggal és zsineggel zárta le, s így mindenképpen megakadályozta, hogy a szén-dioxid elillanjon. Ezt az igazi titkot nem sikerült sokáig az apátság falai között tartani. Helyi borkereskedők, így Pommery et Greno, Moët et Chandon, Mercier, Cliquot már a 18. század derekától foglalkoztak pezsgőgyártással Reimsben, Épernayben, Châlons-sur-Marne-ban. Ezek a nevek ma is jól ismertek a pezsgőpiacon.
Azt hihetnénk, hogy minden, ami kapcsolatos a pezsgővel, igazán férfimunka, pedig a reimsi polgármester lánya, Mademoiselle Ponsardin, aki mint Madame Cliquot tizenkilenc éves korában özvegyen maradt, több évtizeden át irányította a pezsgőgyártást és a pezsgőkereskedelmet.
Champagne felemelkedése
A 19. század második felében rohamos fejlődésnek indult a champagne-i pezsgőtermelés. Az 1889-től 1908-ig terjedő időszakot joggal nevezik „arany középkornak”.
Abban az időben tízmillió palack kelt el Franciaországban, s ennek a dupláját exportálták. A két világháború okozta visszaesés után újabb aranykor köszöntött be. Ma Champagne huszonnégyezer hektár szőlőjével a pezsgőkészítés világközpontja. S az ott termő Pinot noir, Pinot meunier kék szőlő és a fehér Chardonnay – ezekből készül a champagne – bizonyítja, tévedés azt hinni, hogy valamiféle értéktelen szőlő is megfelel a pezsgő alapanyagának. Valójában a pezsgő előállításához teljesen egészséges, könnyű, tiszta ízű, finom zamatú bor szükséges. Testes, jellegzetes, nehéz bor – bármilyen finom legyen is a Tokaji szamorodni – nem alkalmas pezsgőgyártásra. S még valami nagyon fontos: a márka minősége állandó legyen. Márpedig adott területről származó bor az időjárástól függően évente más és más minőségű lehet. Ahhoz, hogy a pezsgő előállításához minden töltéskor azonos minőségű és összetételű (alkohol-, sav-, kénsavtartalmú) bor álljon rendelkezésre, „házasítás” s annak megfelelő előkészítése szükséges.
A cuvée a fundamentum
A pezsgőgyártásra szánt szőlőt gyengén sajtolják, a mustot alacsony hőfokon (18-22 fok) erjesztik. A házasítással jön létre az alapbor, a cuvée, amelynek összeállításában fontos szerepe van a borok érzékszervi bírálatának. Csak tiszta ízű, élénk savérzetű, üde borok házasíthatók.
Franciaországban törvény szabályozza a pezsgőgyártáshoz felhasználható borok fajtáját, a készítés módját. A lényeg az összetétel: 72 százalék Pinot noir és Pinot meunier, 28 százalék Chardonnay. Ezek a fajták érnek be a kissé már északias éghajlaton. És döntő a talaj minősége. Az egykori tengerfenéken kialakult meszes talaj jól tartja a meleget ezen a hűvös vidéken.
Magyarországon nem szabályozza törvény az összetételt. De talán nem érdektelen elmondani, hogy hazai „házasításra” alkalmas lehet az Olaszrizling, Chardonnay, Királyleányka, Cserszegi fűszeres, Ezerjó, Zöld veltelini, Izsáki.
A cukorral csak óvatosan
Visszatérve a francia példához, amit azután sok országban követtek, az igazi értékek a föld alatt, a pincében rejlenek. A kék szőlőkből különleges préseken fehér mustot és így fehér bort állítanak elő, az első erjedést követően mindegyik fajta külön hordóban pihen fél évig, azután összeházasítják őket. Az alapborhoz kezdetben cukrot és élesztőt adtak, palackokba öntötték, így az újabb erjedés során keletkezett szén-dioxid nem tudott elillanni. Amíg azonban a cukrot véletlenszerűen adagolták, gyakori volt a palacktörés, száz palackból gyakran húsz, de akár nyolcvan is felrobbant. A szárazcukrozás atyjának nevezett J. A. Chaptal kémikus, a montpellier-i egyetem professzora a 18. század vége felé mutatott rá először arra, hogy a cukor megfelelő adagolásával szabályozható a keletkező szénsav mennyisége. Ezt az eljárást róla nevezték el „chaptalizációnak”. Az ugyancsak francia kémikus, Parmentier cukorforrásként sűrített mustot ajánlott, ami a borral gyorsabban és tökéletesebben elkeveredik, mint a cukor. Nagy lépést jelentett a pezsgőkészítés történetében, amikor a Châlons-sur-Marne-i patikus megszerkesztette a sűrűségmérőt, amivel ellenőrizni lehetett, mennyi szénsav erjedt a pezsgőben.
Élet a palackban
Most már nyugodtan érhetett a palackokban a pezsgő. A közben keletkezett üledéket, a seprőt azonban el kellett távolítani, nehogy az ital zavaros legyen. Ez is Pérignon atyának sikerült először. Az akkor elterjedt módszer, a dekantálás abból állt, hogy a tiszta bort leszívták vagy óvatosan leöntötték a seprőről.
A pezsgőkészítés fokozatosan tökéletesedett. A 19. század elejére kialakult a klasszikusnak nevezett (champagne-i) módszer. Eszerint a több fajta házasításával készült alapbort a szükséges tisztító kezelések után többnyire fél évig érlelik parafa dugóval, vaskapoccsal lezárt palackokban a második erjesztéshez. Ehhez úgynevezett tirázslikőrt készítenek pezsgőalapborból, cukorból és citromsavból. A citromsav a cukoradagolás miatt bekövetkező savcsökkenés ellensúlyozására szolgál. A palackba töltés és a seprőtlenítés között legalább két évnek kell eltelnie. S ami azután következik, az a pezsgőkészítés különlegessége.
A klasszikus eljárásban a seprőtlenítés nagy szakértelmet igénylő munkafolyamat. Az addig az erjesztőpincében 14 fok körüli hőmérsékleten tartott palackokat ferde helyzetben, dugóval lefelé fordítva rázóállványra helyezik. A szakmunkás megkezdi a felrázást, aminek célja az erjedés során keletkezett üledék, a seprő eltávolítása. Ez a hagyományos eljárásban úgy történik, hogy megfog két palackot, kissé megemeli, és köröző mozgást végez velük oda-vissza irányban, majd egynyolcad fordulattal visszahelyezi az állványra. Ezt a műveletet egy-két naponként megismétli, s a nyolcadik alkalommal a palack visszakerül a kiinduló állásba, de már kissé meredekebb helyzetben. Ezt a körforgást rendszerint még háromszor megismétlik, a palackok így egyre meredekebb helyzetbe kerülnek. A palack oldalára és nyakára lerakódott seprő minden egyes rázáskor megmozdul, de nem kavarodik fel. Az egynyolcados elfordítás következtében spirális vonalat követve kissé lejjebb csúszik, és a rázás végére a dugóra ülepedik. A hagyományos eljárásban ezután a szakmunkás a „felrázott” palackot óvatosan a szájával enyhén lefelé fordítja, eltávolítja a dugót rögzítő kapcsot, majd csípőfogóval a dugót, amivel együtt az üledék eltávozik a palackból.
Utolsó simítások
A pezsgőgyárak ma már a fáradságos és nagy hozzáértést igénylő kézi rázás helyett rázógépeket használnak. A seprőtlenítéshez a rázóállványról levett palackokat fejjel lefelé hűtőfolyadékba helyezik úgy, hogy a seprő és a fölötte lévő egy-két milliméternyi tiszta pezsgő „jégdugót” képez. Így fel lehet állítani a palackot anélkül, hogy a seprő felkavarodna, vagy visszahullana a pezsgőbe, s a kapocs meglazítása után a szénsav nyomása kilövi a jégdugót. Azzal együtt kevés pezsgő is távozik a palackból.
A seprőtlenítés mindkét esetben folyadékveszteséggel jár, amit cukormentes pezsgőnél nyers pezsgővel, a különböző édességű fajtáknál expedíciós likőrrel pótolnak. Ez cukorból, óborból álló, esetleg zamatosító anyagokkal (rum, borpárlat) ízesített folyadék. A feltöltött palackokat bedugaszolják, drótkosárral vagy fémszalaggal látják el, majd a készpezsgő-pincében még három-hat hónapig érlelik. A hagyományos pezsgősdugó anyaga ma is a jó minőségű parafa. A polietilénből készült dugók alul zártak vagy nyitottak. A fejképzés a lekötőanyaghoz, a drótkosárhoz vagy fémszalaghoz igazodik. A 20. század második felétől sok helyen a söröspalackokról ismert koronazárat alkalmazzák. A kész pezsgőre szállítás előtt ráhelyezik a kupakot, a címkét, a nyakszalagot, és csomagolják. A champagne-i borvidéken készült pezsgők címkéjén a különlegesen jó évjáratot a „Champagne millésimé” vagy csak „Millésimé” felirat jelzi.
Tank: időt és pénzt spórol
A Loire völgyében már gépesítették a pezsgőgyártást. Ott a második erjedési folyamat hatalmas acéltartályokban zajlik. A példát mások is követték. A tartályokban a hőmérséklet szabályozására csőkígyók szolgálnak, ezekkel hűteni vagy fűteni lehet a folyadékot. Az erjedés ezekben a készülékekben megfelelő időpontban lehűtéssel megszakítható. Ezzel az eljárással néhány hónap alatt lehet pezsgőt gyártani, természetesen a hosszú érlelési folyamat adta előnyök nélkül, viszont jóval kisebb költséggel. Az így készült „tankpezsgőt” hivatalosan hagyományos eljárással készültnek lehet nevezni. Franciául ez jobban hangzik: „méthode classique”, de azért ez nem ugyanaz, mint az eredeti „méthode champenoise”.
Világkörüli út
Franciaországban a „champagne” termelése mindmáig nemcsak minőségben, hanem mennyiségben is példamutató, de a 19. században – a gyártás megindulásának sorrendjében – Magyarországon, Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban is elismerésre méltó termékeket állítottak elő. A 20. század második felében Franciaország, az akkori Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió mögé a mennyiségi termelést jelző rangsorban felzárkózott az Egyesült Államok, nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy ott főleg francia pezsgőgyárak leányvállalatai nyíltak meg. A további sorrend: Olaszország, Spanyolország, Magyarország, Bulgária, Ausztria.
A Franciaország mögött ma második helyen álló Németországban a termelés 1826-ban két gyárral indult meg, 1856-ban már negyvenhat működött, számuk ma meghaladja a százat. A híresebbek, a koblenzi Deinhard, a wiesbadeni Henkell, a frankfurti Mumm, a mainzi Kupferberg már bizonyos konkurenciát jelentettek a franciáknak, akiktől sikerült elhódítani az addig egyedül ellátott brit piac egy részét.
Mi sem maradtunk ki
Magyarországon Hubert J. E. alapította 1825-ben Pozsonyban az első pezsgőgyárat. A Hubert pezsgő a Pesten 1842-ben rendezett első magyar iparkiállításon elnyerte a legjobb magyar pezsgő díját, majd a párizsi világkiállításon első díjat kapott. Pesten 1852-ben indult meg a gyártás a Hölle Márton alapította Józsefvárosi Pezsgőgyárban. A 19. század nyolcvanas éveiben alakult ki a budafoki pezsgőgyártási központ. Az ottani római kori település nevét, Promontort a pezsgő tette ismertté. Budafokon az első gyárat Törley József alapította, aki francia–német levelezőként, majd mint cégvezető egy reimsi pezsgőgyárban ismerkedett meg a pezsgőkészítéssel. 1882-ben francia szakemberekkel indította el üzemét Budafokon, s termelése az első világháború végén elérte a kétmillió palackot. Budafok azért is alkalmas volt pezsgőkészítésre, mert abban az időben a környéken még jelentős volt a szőlőtermelés, s a sziklába vájt hatalmas pincék, a főváros szomszédsága, a jó szállítási feltételek kedvező termelési és értékesítési lehetőséget teremtettek. S amikor 1887-ben Budafok elnyerte „A borok és pezsgők nemzetközi városa” címet, az már nemcsak annak volt köszönhető, hogy Törley a pezsgőgyár mellett borpárlatgyárat is létesített, de a konkurenciának is. Az a két francia szakember, Louis és César François, akik beindították a Törley-gyárat, 1886-ban önállósodtak, s a François cég a Törleyvel együtt, illetőleg azzal versengve öregbítette bel- és külföldi piacokon a magyar pezsgő jó hírét.
Az első világháború után az ország tizenegy gyárából négy működött Budafokon. A legtöbb pezsgőt termelő gyár a budafoki Törley és François mellett a pécsi Dittke és a tatai Esterházy volt.
Féle-fajta
A ma már világszerte elterjedt pezsgők egyvalamiben egységesek, a színük, cukortartalmuk alapján történő csoportosításban. Színük szerint fehér, rózsaszín (rozé) és vörös pezsgőket különböztetünk meg, cukortartalmuk alapján ismerünk különlegesen száraz (brut), száraz (sec, dry), félszáraz (demi sec, medium dry), félédes (demi doux, semi sweet) és édes (doux, sweet) pezsgőket. Valamennyinek megkülönböztetett szerepe van az étvágycsinálásban, a gasztronómiai finomságok élvezetének fokozásában.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)